Dr. med. Ludwig Manfred Jacobot - aki internetes megjelenéseiben Dr. Jakobs Wegnek nevezi magát, azaz a Jakab-útjának, amiből a jól ismert spanyolországi zarándokútra, a Caminóra, azaz Szent Jakab útjára is asszociálhatunk - többek között azért szeretem, mert írt egy terjedelmes könyvet "Corona Selbsthilfe Ratgeber", vagyis Korona Önsegítő Tanácsadó címmel. Ez szabadon hozzáférhető, letölthető, továbbküldhető az interneten - sajnos csak német nyelven. De sebaj, alább egy másik rövidke írás a szerzőtől magyarra fordítva, amelyből a lényeg megismerhető és megérthető.
A magyar koronavírus-propagandából - de ismerjük be: nemcsak a magyarból - nagyjából az érthető meg, hogy kicsik vagyunk, kiszolgáltatottak vagyunk, gyengék vagyunk, tudatlanok vagyunk és állandó életveszélyben vagyunk. De szerencsére vannak felettünk nagy megmondóembek, akik meg is mondják a tutit. A félelmeinket ugyan meghagyják nekünk, de olcsó cukorral és liszttel kompenzálják a keserűségünket.
Az alábbi rövidke írásnak a tartalma is fontos, de még ennél is fontosabb az az üzenete, hogy lehetne másfajta kommunikációt is folytatni. Ami arról szól, hogy miként lehet tényleg segíteni, főleg azáltal, hogy ráébresztjük önmagunkat és embertársainkat, hogy a legtöbbet önmaguk tudnak önmagukon segíteni. A többi tanulságot vonja le mindenki maga.
Dr. med. Ludwig Manfred Jacob
A mikrotápanyagok erősíthetik az immunrendszert és javíthatják az oltások hatásfokát
Az immunrendszernek a vitális anyagok (mikrotápanyagok) sokaságára van szüksége. Ha ezek nem állnak kielégítő mennyiségben rendelkezésre, akkor nemcsak a fertőzésekre adott immunválasz gyengül, hanem az oltás és az azt követő védelem hatásossága is csökken. Ez főleg idősebb embereknél áll fenn, akiknek az immunrendszere lomhábban reagál, mint a fiatalabb felnőtteké. A beoltás előtt tehát mindig van értelme az immunrendszer felerősítésének.
Az idősebbek gyakran gyengén és hiányosan táplálkoznak, tehát a vitális anyagok hiányának felszámolása jó lehetőség a COVID—19 elleni oltás hatékonyságának javítására. Már egy korlátozott ideig tartó táplálékkiegészítő-kúra is, amely a legfontosabb mikrotápanyagokat tartalmazza, nagyon hatékony lehet. Nemcsak az oltás védőhatása javul azonban ezáltal, hanem az esetleges káros mellékhatások veszélye is csökken. Magától értetődik, hogy oltás nélkül is van értelme az immunrendszer optimalizálásának és a fertőzések elleni védelem fokozásának.
Elméletileg ugyan lehetséges az összes mikrotápanyag felvétele a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás révén - kivéve a D-vitamint – a gyakorlatban ez azonban ritka eset. Mindenekelőtt a D, C és E-vitamin, a cink, valamint a szelén pótlólagos bevitele szükséges a leggyakrabban. Az időseknél különösen gyakori ezek hiánya, de a fiatalabbak is érintettek. Ha pedig éppen fennáll egy fertőzés, vagy az oltás felvétele küszöbön áll, különösen nehéz ezek szükségletét kizárólag a táplálékkal lefedni.
Szakemberek grátisz táplálékkiegészítőket javasolnak az oltás mellé
A COVID-19 oltások gyenge hatékonysága vagy a hatás teljes kimaradása az időseknél jelentős részben annak tudható be, hogy az érintettek mikrotápanyagokkal való ellátottsága hiányos. Ez oda vezethet, hogy az immunrendszer nem működik normálisan és az oltások nem fejthetik ki teljes potenciáljukat. A táplálék kiegészítésének az immunreleváns mikrotápanyagokkal tehát van értelme mindazoknál, akiknél a hiány veszélye fokozottan fennáll és különösen az időseknél. Néhány hétig az oltás előtt, majd néhány hétig az oltás után szedve ezeket, megnőhet az oltás hatékonysága.
Philip Calder a táplálkozási immunológia professzora, a Federation of European Nutrition Societies (FENS) (magyarul: Európai Táplálkozási Társaságok Szövetsége) elnöke (2019-2023) azt javasolja, hogy minden 70 év feletti embert a SARS-CoV-2 vírus elleni oltás felvétele előtt és után, összesen 45 napos időtartamban költségmentesen el kellene látni egy olyan táplálékkiegészítő csomaggal, amely lehetőleg az összes immunreleváns mikroanyagot tartalmazza, így pl. az A, B6, B9, B12, C, D és E vitamint, valamint nyomelemeket, mint a cink, réz, szelén és vas. Egy ilyen csomag nagy potenciális haszonnal járna és személyenként csupán néhány eurós költséget jelentene. Különösen fontos lehet ez az idősebbeknek, de a fiatalabbak esetében is lenne értelme.
D-vitamin és más mikrotápanyagok az optimális immunhatásért
A D-vitamin szerepe döntő az immunrendszer aktiválásában. A T-limfociták (T-sejtek) számára a D-vitamin elengedhetetlen az aktívvá váláshoz. Különösen a CD-8-as T-sejtek működőképessége játszik központi szerepet a COVID-19 betegség lefolyásában, csakúgy, mint COVID-19 elleni oltás hatásmechanizmusában. Ezáltal a D-vitamin az oltás hatékonyságára is kihatással van.
Jelenleg folynak klinikai kísérletek a D-vitamin táplálék-kiegészítőként való adagolásához az oltáshatékonyság optimalizálása érdekében. Az influenza elleni védőoltásnál már korábban megfigyelték, hogy az a D-vitamin-hiányos egyének esetében gyengébb immunválaszt váltott ki. Tanulmányok szerint az A, C és E-vitamin, továbbá a szelén is javíthatja az oltások utáni immunreakciót.
Egy másik tanulmány a táplálkozás módjának hatását vizsgálja a pneumokokkusz-oltással összefüggésben. A 83 résztvevő életkora 65 és 85 év között volt. Két csoportra osztották őket, az egyik csoport kevés zöldséget és gyümölcsöt (legfeljebb 2 adag) evett naponta, a másik sokat (legalább 5 adagot). Az utóbbi csoportnál lényegesen nagyobb antitest-reakció mutatkozott, az oltás esetükben sokkal hatékonyabban működött.
Egészséges bélflóra az erős immunrendszerért
Világos tudományos bizonyítékok vannak arra, hogy a bélflóra az immunrendszerünk működésében központi szerepet játszik. Emellett a bél váladékai révén is különös jelentőséggel bír az immunrendszer számára. A bélváladék az immunfaktorok sokaságát tartalmazza. A védekező sejtek 70-80 %-a a bélben található. Az A-immunglobulin (IgA) a legfontosabb szekrétum jellegű immunglobulin (antitestnek is nevezik). Az IgA az első védvonal mindennemű fertőzés esetében, mivel ezek az antitestek a vírusokat közvetlenül a nyálkahártyákon képesek megkötni is eliminálni.
Úgy tűnik, az IgA a COVID-19 esetében különleges szerepet játszik. Az oltás hatásosságának szempontjából is nagy a jelentősége. Probiotikumok, különösen a Bacillus subtilis (BSCU1) serkentik az IgA termelését a bélnyálkahártyán és a légutakon egyaránt (pl. a nyálban). Emellett a Bifidobacterium lactis és nagyon hatékony. Egy metaanalízis tanúsítja, az influenza elleni oltás után a probiotikumok megnövelhetik az immunogenitást.
Források jegyzéke
| Rayman MP, Calder PC. Optimising COVID-19 vaccine efficacy by ensuring nutritional adequacy. Br J Nutr. 2021;126(12):1919-1920. doi: 1017/S0007114521000386
|
| Calder, P.C. Nutrition and immunity: lessons for COVID-19. Eur J Clin Nutr 75, 1309–1318 (2021). https://doi.org/10.1038/s41430-021-00949-8
|
| Rayman MP, Calder PC. Optimising COVID-19 vaccine efficacy by ensuring nutritional adequacy. Br J Nutr. 2021;126(12):1919-1920. doi: 10.1017/S0007114521000386
|
| Rayman MP, Calder PC. Optimising COVID-19 vaccine efficacy by ensuring nutritional adequacy. Br J Nutr. 2021;126(12):1919-1920. doi: 10.1017/S0007114521000386
|
| von Essen MR, Kongsbak M, Schjerling P, Olgaard K, Ødum N, Geisler C (2010): |
| Sadarangani SP, Whitaker JA, Poland GA (2015):
|
| Inserra F, Tajer C, Antonietti L, Mariani J, Ferder L, Manucha W (2021): Vitamin D supplementation: An alternative to enhance the effectiveness of vaccines against SARS-CoV-2?. Vaccine. 2021;39(35):4930-4931. DOI: 10.1016/j.vaccine.2021.07.031
|
| Penkert RR, Rowe HM, Surman SL, Sealy RE, Rosch J, Hurwitz JL. Influences of Vitamin A on Vaccine Immunogenicity and Efficacy. Front Immunol. 2019;10:1576. Published 2019 Jul 17. doi:10.3389/fimmu.2019.01576
|
| Patel N, Penkert RR, Jones BG, et al. Baseline Serum Vitamin A and D Levels Determine Benefit of Oral Vitamin A&D Supplements to Humoral Immune Responses Following Pediatric Influenza Vaccination. Viruses. 2019;11(10):907. Published 2019 Sep 30. doi:10.3390/v11100907
|
| Wu M, He M & Kang Y (2018) Vitamin C supplementation improved the efficacy of foot-and-mouth disease vaccine, Food and Agricultural Immunology, 29:1, 470-483, DOI: 10.1080/09540105.2017.1406459
|
| Gibson A, Edgar JD, Neville CE, et al. (2012): Effect of fruit and vegetable consumption on immune function in older people: a randomized controlled trial. Am J Clin Nutr. 2012;96(6):1429-1436. DOI: 10.3945/ajcn.112.039057
|
| Belkaid Y, Hand TW (2014): Role of the microbiota in immunity and inflammation. Cell; 157(1): 121-141. DOI: 10.1016/j.cell.2014.03.011
|
| Lei WT, Shih PC, Liu SJ, Lin CY, Yeh TL. Effect of Probiotics and Prebiotics on Immune Response to Influenza Vaccination in Adults: A Systematic Review and Meta-Analysis of Randomized Controlled Trials. Nutrients. 2017;9(11):1175. Published 2017 Oct 27. doi:10.3390/nu9111175 |
